Lelkesedésem az elmúlt egy évben töretlen, így a játék utáni vágy, a rutinom megalapozása és a pontszerzés reménye elvitt Debrecenbe a Réti János Emlékversenyre - Olcsvári András beszámolója

Egyedüli váci csapattagként -de ettől nem megtörve - barátom, Debreczy Pisti társaságában érkeztünk a helyszínre, ahol szívélyes fogadtatás után egy kifejezetten barátságos környezetbe csöppentünk. A megnyitó bizonyos részei hosszúra nyúltak, de szelektálva, érdekes információkkal gazdagodtunk.

Profizmussal működő házigazdáink gyorsan és érthetően felvázolták a menetrendet, ami a későbbiek folyamán kivetítőn keresztül teljesen átláthatóan, és érthetően végig is kísérte a napot.

Négy csoportban kezdtünk, ahonnan egy meglepetés kivételével (ifj. Farkas Gábor) az esélyesek jutottak tovább. Gábor szomorúan-értetlenkedve jegyezte meg a nap után: nem érti hogyan lehet 8 győzelem és 2 vereséggel csak 9. helyre kerülni. Nem fogom leírni, de lehet.

Számomra két kifejezetten verhető csoportköri ellenféllel játszott döntetlen után, amikor több helyosztó kategóriában folytatódott a verseny, az utolsóban (17 - 23) kezdtem, és egyből rendhagyó ellenféllel kerültem szembe, kétszer is játszva Farkas Gáborral, aki 91 évével a „le a kalappal” érzést folyamatosan fenntartotta mérkőzéseink alatt. Élvezet volt vele a játékról és a múltról társalogni, szerencsés alkalomnak tartom megismerkedésünket. További meccseimen futotta arra, hogy ezt a kategóriát megnyerjem, igaz nem erre számítottam a verseny elején.

Eredményeimet nem részletezem számszerűen, ezek megtalálhatók a verseny facebook oldalán inkább szöveges értékelést írok teljesítményemről. Az előző évhez hasonlóan sikerül értékes ellenfelektől pontot, pontokat szereznem, de nem boldogulok a közepes és gyengébbnek ítéltek ellen, inkább az utóbbi jelentve a szívfájdalmat. Nem adom fel, és egyelőre hiszem, hogy van még lehetőségem felfele haladni, amennyiben kihasználok minden játéklehetőséget és további részleteket sajátítok el a játék kézügyességi és taktikai oldalából egyaránt.

Zárszóként újra megemlítem a debreceni szervezők profi munkáját, hozzáállását, ami egy szép, kiegyensúlyozott díjátadóval ért véget, ahol a kategóriák győztesei mellett, Farkas Gábornak szinte egy életműnek nevezhető díjat is kiosztottak.

Ezúttal köszönöm a Váci klub értékes támogatását, amiről biztosítanak a versenyeken indulás előtt.